2017. január 16., hétfő

A hét verse - Papp Für János: valami mindig





valami mindig

soha nem sírt, 
valami mindig 
a szemébe ment. 
összeszedte az 
elnémult tányérokat, 
elmosogatott, munkától 
felhorzsolt körömágy, 
bezöldültek a körmei. 
arca állandó omlásveszély. 
inkább elfordult és nem 
akart a szemembe nézni. 
azt mondta, hogy a 
karikák a szeme alatt 
a huzattól és a szemüveg 
miatt vannak. a nehéz 
ruhákkal kiment 
az udvarra, és vissza 
már kiszáradt lélekkel 
mondta: a vacsora tálalva 
van. 

valahol. 




Az InstaVers kötetben a fenti versnek egy variációja van, így kezdődik:
Anya soha nem sír, mindig a szemébe megy valami...

Eredeti vers forrása:
Dokk.

2017. január 13., péntek

Janikovszky Éva: Az úgy volt... - Kire ütött ez a gyerek?



FÜLSZÖVEG:

„Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.” Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy „semmi-szerű” választ ad, pedig… például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig… az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő… Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a kamaszság komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.

Az úgy volt, hogy elmentem könyvtárba, azzal a szent elhatározással, hogy csak visszaviszem a könyveimet. De rögtön az elsőben a kezembe akadt egy Janikovszky Éva kötet, az Akár ​hiszed, akár nem. Nosza, úton a következő könyvtár felé el is olvastam a nagyon jó humorú, családi kapcsolatokat és régmúltat bemutató könyvecskét...mindjárt kétszer is :)
A sikeren felbuzdulva persze a második és a harmadik könyvtárban is szétnéztem további JÉ könyvecskék után kutatva, így került a kezembe Az úgy volt és a már régen várólistára tett, Kire ütött ez a gyerek?


A Kire ütött ez a gyerek ezzel a roppant frappáns mondattal kezdődik, de a fülszöveg is tartalmaz idézetet: „Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Felnőtt fejjel is élvezetes volt mindhárom kötet, hihetetlenül jó nyelvi humora volt, van Janikovszky Évának, de persze a legjobb, legfanyarabb tükör az utolsó, már felnőttkor küszöbén álló fiatal felnőttről, nyegle kamaszról szóló mű volt.
Azonban mindhárom kötet tanmese, míg az Akár hiszed, akár nem a rokonság fogalmát és azt boncolgatja, hogy egyszer minden felnőtt volt gyerek - egy óvodás gyermek szintjén.  Az úgy volt rövid történeteiben egy tizenhárom éves kamasz csetlik botlik. Időnként roppant felnőttesen próbál viselkedni, máskor teljesen gyerekes, mégis csak és kizárólag bólogatni tud az ember, mikor nem kacag, hogy bizony ez így van, ilyenek a kamaszok.



Nem tudom, hogy honnét merítette JÉ az ötleteit, saját családjából, rokonságából, ismeretségi köréből, vagy csak írói megfigyelései által, de én betegre röhögtem magam a legidősebbeket taglaló Kire ütött ez a gyerek?-en. "És a család szégyenkezik, mert arra persze nem számítottak, hogy én is kinövöm magam." :D Most úgy őszintén, van olyan, akinek ez az érzelem nem ismerős a múltjából? Ugye hogy nincs!




"Azt mondtam Micikének: Akár hiszed, akár nem, anyu és apu, sőt nagymama és nagypapa, sőt MINDEN FELNŐTT GYEREK VOLT EGYSZER. Még az öregebb is.
Micike azt mondta, hogy anyu és apu gyerek volt egyszer, még az is lehet, hogy a nagypapa és a nagymama gyerek volt egyszer, de sem Margit néniről, sem Elemér bácsiról, sem a szomszéd néniről nem hiszi el. Azt biztosan csak úgy mondom....
Borzasztó nehéz elképzelni, hogy valami akkor történt, amikor én még meg sem születtem, igazán szerencse, hogy fénykép is van róla a fiókban."

Végezetül hát persze nem véletlenül illesztettem be Réber László csodásabbnál nagyszerűbb illusztrációit, ritka, hogy ekkora összhang van a szöveg és a képi megjelenítés között. Ebből a szempontból természetesen a kisebbeknek szóló Akár hiszed a legszerencsésebb, ott nem csak rajzok tanítják, okítják a gyerkőcöket, hanem rengeteg régi fénykép is.
Mindhárom kötetet nagyon-nagyon szerettem, jó szívvel ajánlom bármilyen korosztálynak, és biztosak lehettek abban, hogy hozok majd még értékelést további Janikovszky könyvekről is :)

Moly adatlapok:
https://moly.hu/konyvek/janikovszky-eva-akar-hiszed-akar-nem
*
https://moly.hu/konyvek/janikovszky-eva-az-ugy-volt
*
https://moly.hu/konyvek/janikovszky-eva-kire-utott-ez-a-gyerek

2017. január 11., szerda

II. Blogszülinap :)



2015. legjobb döntése volt, hogy új hobbiba kezdtem, január 9-e számomra így nem csak Piton professzor szülinapja kapcsán jelentős, hanem a blogomba is akkor kezdtem írni.
:D
Rengeteg, sőt eszméletlen sok minden változott meg bennem is, meg az életemben is, amit java részben a netes olvasmánynaplómnak köszönhetek.
Hogy pontosan mik is ezek, már az utóbbi napokban folyamatosan próbálom végiggondolni, de legnagyobb valószínűséggel fogok kihagyni dolgokat, ezért hozzátoldások még bőven lehetnek ehhez a bejegyzéshez.



Legelőször is, Barátokat, Ismerősöket szereztem a blognak köszönhetően, mind itt a szűkebb blogger, könyves blogger világban, de a molyon is :D Nem szeretnék senkit se megbántani, ezért most nem listázom a neveket, de azért lehet mindenféle közösségi oldalakon látni, hogy kikkel cseverészek akár naponta, hogy kit figyelek árgus szemmel, vagy netalán kérdezek meg, mikor kétségeim vannak.
💖 Köszönöm, hogy vagytok, drágáim!

A másik eszméletlen nagy dolog, újdonság nyilván a Kiadóknak szóló köszönet lesz, őket leírom név szerint, mert - egyelőre még - rövid a lista. Köszönöm a bizalmat megint az Athenaeum, Corvina, General Press és Magvető kiadó munkatársainak, illetve Twister Mediának a támogató partneri kapcsolatot :D
Nyilván előtte is volt miről írnom, a három könyvtár bőven biztosít ahhoz alapanyagot, de semmivel sem összehasonlítható élmény, érzés, mikor jön egy mail: "Persze, hogy szívesen vesszük, ha ír(sz) nekünk, melyik könyvünket kéri/kéred?" 😊




A harmadik legfontosabb változás pedig az Egyetem volt, a Könyvtár szak <3
Várható volt, hogy ezt írom, persze, de muszáj, mert hihetetlenül nagy, oltári mázlinak, több mint szerencsének érzem azt, hogy a hobbi könyvmolyság után lehetőségem van a szenvedélyemnek élni majd, nap mint nap.
Egyelőre akkora a szerelem, hogy sem a könyvtári törvények, sem az osztályozáselmélet nem tudott eltántorítani, holott az utóbbi brrr, elég száraz, meg unalmas, meg hátborzongatóan elvont.




Most pedig pár tény:


 ~ tavaly 6 ezernél fordult a látogatói számláló - idén már 32 ezer felett fog :D még ha le is számítom az orosz robotokat (eszem az érdeklődő programkódjukat!), akkor is megnégyszereződött a blog forgalma, 365 nap alatt. 

~ Köszönöm a 15 feliratkozót, decemberben engem lepett meg legjobban a tény :)

~ Pláne Köszönöm a 215 moly figyelőt, néha nem is tudom, mivel érdemeltem ki, mert lusta vagyok minden olvasmányt értékelni ;)

~ teljesen meglepő módon maradt 187 követőm a tumblren is, a twitteren pedig 85, habár mindkettő lezárt blog, mert valahol hőbörögni is kell  😝

~ az instagram egy játéknak indult, amikor nekikezdtem még nem igazán tudtam, hogy mit tudok majd fotózni, tudok-e normálisan fotózni? Nos, mint kiderült, nem csak a minőség számít, hanem a mennyiség és a gyakoriság is, és Köszönöm, hogy már majdnem 100 követőm van ott is.
(és nyomhatnátok néhány követést, hogy meg is legyen a száz, jó? ;) ha már ilyen kedvesen, csöppet se arcba nyomulva megemlítettem :D) 



Ennyi dicsekvés után engedjetek meg megint egy kis zenei köszönetet nekem, az már elég jól működött a szülinapom is :)
Továbbra is Higgyetek magatokban Ti is, tartsatok ki az álmaitok mellett, és Köszönöm, hogy vagytok! 💕
Pusszantás Kedveseim ;)






Off: a bejegyzésben szereplő képek a pixabay.com-ról valók, kivéve az instás fotómontázst, mert az a bestnine.com oldalnak köszönhetem. 

2017. január 9., hétfő

A hét verse - Pion István: Nem lehet jó a semminek



Nem lehet jó a semminek

Nem lehet jó a semminek. 
Őt senki sem kérdi meg 
hogy van, mizujs. Ugyan dehogy! 
Azt mondaná, kösz, sehogy. 

Nem lehet jó a semminek. 
Őt senki sem érti meg, 
hogy van, hogy nincs. Egy kaptafa. 
Így se, úgy se látszana. 

Ha kérdeznéd, hogy hogy vagyok, 
azt mondanám, kösz, sehogy. 
S legyen sötét, vagy lámpa kell? 
Mindegy. Úgy sem alszom el. 





Vers forrása:
Dokk

2017. január 5., csütörtök

Ez volt 2016 :)


Jobb későn, mint soha, én is eljutottam az év végi összesítésig :) 10-én könyvtártan vizsgám van a Szabó Ervin Központi Könyvtárának vezetőjénél (Dippold Péter), aki egy darab időpontot adott meg, tehát tanulni kell, mint a kisangyalnak. 😛 Ma már 9/10 a kijegyzetelt tételeim száma, ezért mertem belefogni a blogírásba.

Ha már itt tartunk, mindjárt jelzem azt is: január végén van még egy vizsgám, könyvtörténet, csak 16 tétel, szolid száz oldalnyi ppt + még két könyvet el kéne rá olvasnom :/ Tehát az biztos, hogy maximum heti egy posztot tudok írni, a már beidőzített versek mellé. Sorry but I'm not sorry, az Egyetem mindennél fontosabb, illetve ez így nem pontos.
Ötösökre hajtok, és azért mellőzök sok mindent.



Nos ennyi bevezetés után:

Mint látható 268 könyvnél állt meg a számláló, tényleg elvittem szilveszterezni a Könyvtárosok kézikönyvének harmadik kötetét magammal a Mátrába, így az lett 2017 első befejezett olvasmánya :)
Vagy a molyon nézhettek rá a listámra, vagy itt a blogon is van egy 2016-os könyvek fül. Sőt van Goodreads-em is, ott főleg az ebook-ok segítettek 200 fölé eljutni.

Félbehagyott könyvek száma: 2
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek - (nem vagyok rá kíváncsi, h Piroska és a Farkas mit akarnak egymástól, bocsi)Jo Nesbø: A fiú - ( not my cup of tea - mondja a művelt angol, vagyis nem az ízlésem volt)

Oldalszámra: 59 ezer felett - ez becsapós, az elektronikus változatokat vagy nem számolja, vagy a legalacsonyabb oldalszámmal számítja, de ez idén mindegy is volt, nem jelentkeztem olyan kihívásra.



Elvileg a két ünnep között csak "visszavittem" a könyvtárakba az olvasmányaimat, de aztán három helyről összesen 19 kötet érkezett velem haza :D
Menthetetlen vagyok. A mesekönyvek java részét már elolvastam, felolvastam, terveimben szerepel mindenképpen egy Janikovszky Éva dícséret és a Történetek ​a Borostyán teázóból című meseregény magasztalása is. 


2016-ban 19 könyvről írtam recenziót, vagyis kritikai ajánlót, a népszerűségi listában így jön az első három:

Joby Warrick: Fekete ​lobogók

Závada Pál: Egy piaci nap

Robert K. Wittman - John Shiffman: Megfizethetetlen



Személyes leg-legjeim:

Legjobb könyv:egy nincs! Több van,  időrendben így olvastam őket:

Tóth Krisztina: Akvárium
Elizabeth Gilbert: Big Magic
John Williams: Stoner
J. K. Rowling: Fantastic Beasts and Where to Find Them: The Original Screenplay



Legjobb ismeretterjesztő, szakkönyv: 
Itt is három van :)

Széchenyi Ágnes: Pályaképek
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Joby Warrick: Fekete ​lobogók





Jövő évi első recenzió ez a könyv lesz :)

2017. január 3., kedd

Münz András Szerelemszombat - könyvbemutató Vass Virággal



Münz Andrást eddig nem választották be a száz leggazdagabb magyar közé, nem kapott Nobel-díjat, és még egyik betegség ellenszerét sem fejlesztette ki. Persze ami késik… Bár még nem nevezték a futball atyjának, öngólok tekintetében szinte bajnoknak mondja magát. A Nők Lapja újságíró-szerkesztőjeként rengeteg hosszabb-rövidebb írást segített a világra. A Ludas Matyi legendás csapatának tagjaként nem volt más célja, minthogy megnevettesse az olvasót.
Bár egyre kevesebb esélyt lát, hogy világhírnévre tegyen szert, Münz András már többször is hangot adott a következő reményének: Egyszer egy zsákutcát csak elneveznek rólam!

Időpont: 2017. január 11-én 18 órára
Helyszín:  Hadik (Bartók Béla út 36., Budapest, 1111)


Münz András Szerelemszombat című kötetének bemutató beszélgetése - a szerzővel Vass Virág író, újságíró beszélget.
A könyv a helyszínen lesz először kapható!


Esemény Fb oldala:
https://www.facebook.com/events/1846810942231453/





Szerelem és más életközeli élmények

Szerelmesnek lenni jó. Akár hétfőn, akár kedden, akár szerdán, sőt, a hétvégét sem érdemes kihagyni. Szabad szombatra vagy vasárnapra nem vágyunk, szeretni ugyanis minden időszakban kitűnő foglalatosság. Fiatalon megpróbáljuk utolérni a kiszemelt célszemélyt. Néha ebben épp saját biciklink akadályoz meg bennünket. Időskorunkban már a buszon, az újság mögül szeretnénk rájönni, hogy az a bizonyos fiatal lány észrevett-e minket. Van, amikor túlkomplikáljuk a dolgokat, máskor a legegyszerűbb jelekből sem tudunk olvasni. Aztán eljön a pillanat, amikor már a fogorvosi asszisztensnő együttérző pillantásáért is hálásak lehetünk. 

Münz András rövid, vidám, néhol édes-bús történeteinek nagy része korábban a Nők Lapja hasábjain jelent meg. 


Hír forrása:
Athenaeum Kiadó hírlevele
Weboldal - FB


2017. január 2., hétfő

A hét verse - Szabó T. Anna: Örökség



Örökség
Lengyel Balázsnak

1.

Tanulni kell. Tőlük tanultam nézni.
Várost és mezőt, záporvert tetőt,
felhőábrát, vésett kőtömböket,
szétgéppuskázott házfalak előtt
virágzó hársfát, lekaszált füvet.

Tanulni kell. Tőlük tanultam élni.
Történetük az én történetem.
Répát, nyers krumplit nem ettem,
fagyott földbe sem temettem -
örökségem mégis ostrom,
bombakráter, lótetem.

2.

Tanulni kell. Tőlük tanultam írni.
Hogy továbbadjam, amit kaptak, adtak.
Verset a vershez, szót a kínhoz mérni,
és meghallani, amit elhallgattak.

Mert élnek ők, mert állnak az időben,
mert senki őket nem bánthatja többé,
a hangjuk is, az arcuk is időtlen.
Vannak és lesznek, örökkön örökké.



Vers forrása:

2016. december 31., szombat

Rapid könyves tag



2016 utolsó, 195. blogbejegyzése két okból lett ez a book tag: egyfelől szeretem a könyves kérdezz-felelek játékot; másfelől meg nagyszerű képeket találtam hozzá a tumblren :)
A posztot eredetileg Teklánál láttam, de nála is hozott anyag volt.

Ebook vagy fizikai példány?
Könyvtári :D
Viccen kívül, most már a 400 darab felett erősen gondolkodom a példányszám csökkentésen, de egyelőre fizikai példányok. Ugyan van a Kindle, de azon meg inkább angolul olvasok, vagy klasszikus irodalmat, amit a Mek-ről töltöttem le.


Puhatáblás vagy keménytáblás?
Kemény, for ever!
Nálam a könyv befektetés, imádom, ha egy-egy művet láthatóan többen is elolvastunk a családból, pláne, ha tudom, hogy egy-két generációval előttem élők is szerették az adott művet, az rengeteget ad hozzá a saját olvasásélményemhez. Nem véletlenül vettem meg én sem 6000-6500 forintos darabárakon a Harry Potter angol sorozatot, majd mindegyik gyerekem kezébe belenyomom, és csak a keményfedél bír ki 10-20-30 olvasást.





Online vagy könyvesbolti vásárlás?

Online, mert alap a 15-20 %-os kedvezmény.


Trilógiák vagy Sorozatok?
Egyik sem? :/ bár ha az olvasásaimat nézem, akkor még inkább sorozat, mint trilógia, de alapvetően nem a hosszúság számít, ha valamit jól megírtak.


Hősök vagy Rosszfiúk?
Együtt a kettő egy ágyban :D 😈 😅
Bocsika, egyfelől: I'm sorry but I'm not sorry :P és kihagyhatatlan labda volt.


Egy könyv, amit mindenkivel elolvastatnál?
Ó, most a Stoner a mániám, az a könyv annyira lassú, olyan egyszerű és annyira nagyszerű 💕




Ajánlj egy alulértékelt könyvet!
Alulértékelt szerzők is érnek vajon? Mindenesetre nekem most jól esnek Böjte Csaba füveskönyvei, egyik külsőleg is szebb, mint a másik, de a gondolatai is felemelőek.
Amúgy alulértékelt műfaj a molyon, meg mindenhol a drámák, versek, színdarabok.


Az utolsó könyv, amit befejeztél?
Mire ez a poszt sorra kerül, ez lesz:



Az utolsó könyv, amit megvettél?
Azok karácsonyi ajándékok voltak, három Robert Ludlum könyv a férjemnek és két Böjte Csaba kötet anyukámnak.

A legfurcsább dolog, amit valaha használtál könyvjelzőnek?
Ezt nem merném leírni, hátha valaha a könyvtártan tanárnőm erre olvas :)


Használt könyvek: Igen vagy nem?
50 %-ban jót tudok mondani, és félig szidnom is kell; volt már olyan antikváriumi példány, ami fél év után is doh szagot árasztott és végül a szelektív kukában kötött ki :((
Alapjában azonban igen, végletekig griffendélesen bizakodó vagyok.


Top 3 kedvenc műfaj?
Szépirodalom - ebből klasszikus, kortárs egyaránt; fantasy és disztópia.


Kölcsönzés vagy vásárlás?
Kölcsön. Jelenleg három könyvtárban garázdálkodom, de sajnos tervezem a KSH-át is, negyediknek. Csak azt veszem meg: amit olvastam, és nagyon tetszik; nagyon olcsó (100-200 Ft); illetve sorozat része, kedvenc szerzőmtől van. Ez utóbbi esetben írtam már, hogy a söralátétet is megvenném, Szabó Magda, Fekete István, Agatha Christie vagy J K Rowling nevével.


Karakterek vagy cselekmény?
Jaj, mindkettő, muszáj beleszeretnem egy szereplőbe, de nem bírom a logikátlanságot sem - pedig én mennyit szoktam írni a ficeimben, ohlálá!

Hosszú vagy rövid könyvek?
Mindegy.




Hosszú vagy rövid fejezetek?
Hosszú, vagy közepes. Engem megőrjítenek a 2-4-6 oldalas amcsi stílusú fejezetek, amik a young adult könyvekben divatosak ><


Nevezd meg az első három könyvet, ami eszedbe jut!
Weöres Sándor: A teljesség felé (az abszolút kedvenc); Könyvtárosok kézikönyve 3. rész (ezt viszem magammal szilveszterezni, mert még van belőle száz oldalam) és A Sárga Téglás háború  (újévi könyv lesz).

Könyvek, amik megnevetettnek vagy megsiratnak?
Mindkettő jöhet, hol ez, hol az, helyzetfüggő. Egyébiránt nevetésre vagyok hajlamos, ritkán bőgök, de akkor meg tutira többedik olvasásnál is.

A mi világunk vagy kitalált világok?
Rowlingé leginkább, ha már :D  Ha választhatnék, akkor söpörnék a HP világba, de ez is könyv-, történet- és írófüggő, amennyiben jól megírt a könyv, maradok szívesen két lábbal a földön.

Hangoskönyvek: Igen vagy nem?
Még nem, nem érzek még rá késztetést, de nem zárom ki a lehetőségét sem.

Ítélsz könyvet borító alapján?

  

Amíg ilyen borítók lesznek, naná! Egyik azért gáz, mert primitívnek nézi az olvasót, másik meg design tekintetében okoz sikítófrászt a rajongók lelkében.
Brr, tudom, hogy kell a a negatív példa is, no de ennyire???


Könyvből film vagy könyvből sorozat?
Semelyik, nem érdekelnek a filmek, bocsi. Nagyjából egy kézen meg tudom számolni, hogy mit néztem meg a moziban, amit előtte el is olvastam. (HP, A marsi és Hobbit)


Egy film vagy egy sorozat, amit jobban szeretsz a könyvnél?
Csak a gyerekeimet szeretem jobban a könyveknél :P


Sorozatok vagy egykötetesek?
Egykék, még akkor is, ha 2016-ban megvolt a HP újraolvasás.



Ez volt az idei utolsó, 195.poszt. Szeretném megköszöni az egész éves figyelmeteket, és BÚÉK előre is! :)  Mi jelenleg a Mátrában vagyunk, majd teszek fel képet instagramra, ha lesz net. 
😚

2016. december 29., csütörtök

Várólistát csökkentek 2017-ben is! :)



Lobo drága ismét klassz képet készített nekünk a VCS kihíváshoz, amire még holnap éjfélig lehet jelentkezni a molyon és a blogján :)  Ne mondjátok, hogy nem szóltam, én már negyedszerre fogom csinálni, ebből kettő sikerült, 2015 és 2016.  
A szabályok szerint 12 könyvet kell elolvasni, amelyek legkésőbb 2016. június 30-áig megjelentek, és vagy évek óta porosodnak a polcodon, vagy szerepelnek valamilyen várólistádon, de mindenesetre egy előre leadott listán/polcon, aminek a linkjét Lobohóz eljuttatod.

Személyes tapasztalatom az, hogy kell a 12+ 12 alter, mert hiába mondod azt most, hogy nagyon várod az első tucat könyv elolvasását, mikor elindul a tényleges rajt, 2017. január elsején, legnagyobb valószínűséggel bekavar a való élet. És persze számolni kell az örök könyvmolybetegséggel is, hogy az új könyvek piszkosul el fognak csábítani :)
Én lepődtem meg 2015-ben a legjobban magamon, hogy nem egy sikerkönyvet, hanem egy klasszikus francia regényt olvastam el utolsónak a listámról, ami az alternatív címek között hevert, és poénból vettem fel. Örök tanulópénz volt, azóta minden könyves kihíváson két listával indulok, úgy biztos a tuti.




Alap lista: 

  • Joanne Harris: Runemarks
  • Joanne Harris: Egész évben karácsony 
  • Benyák Zoltán: A nagy illúzió
  • Egressy Zoltán: Szarvas a ködben 
  • Markus Zusak: A könyvtolvaj 
  • Frei Tamás: A megmentő 
  • Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz – A tízezer éves varázs
  • Debora Geary: Modern boszorkány 
  • Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán
  • Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 10. – Mindörökké hercegnő 
  • Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 11. – A hercegnő férjhez megy 
  • Szalay Lenke: Ketten hiányoznak (ha a Boszorkányszelídítő nem jó :))






Alter lista:



  • Mörk Leonóra: A vámpír vonzásában 
  • Carrie Adams: A keresztanya 
  • Cecelia Ahern: A holnap titkai
  • Berg Judit: Rumini kapitány 
  • George Bernard Shaw: Pygmalion 
  • Daniel Wallace: Mr. Sebastian és a Fekete Mágus 
  • Böjte Csaba: A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény
  • Borbás Mária (szerk.): A fizikusok - Öt modern dráma
  • Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
  • Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék
  • E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / Scuderi kisasszony
  • Robert Merle: Védett férfiak



Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az alternatív listám elég beteges ezzel a rengeteg kötelező olvasmánnyal, de mit tegyek, ha néha vágyom a nagyon komolyra, nagyon klasszikusra? :D
Így legalább én is jól járok, meg végre leporolom a köteteimet.
Btw, persze hogy a Boszorkányszelídítő nem volt jó, mert szeptemberben jelent meg, még Lobo előtt önszorgalomból javítottam.
És vigyázat, ismét csalok! Vannak ezen a VCS polcon bőven olyan elemek, amiket a Könyvmoly párbaj kihívásra is kiválasztottam... nyilván nem véletlenül.
😜

2016. december 26., hétfő

A hét verse - Váci Mihály: Valami nincs sehol



Váci Mihály: Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, 
– valamit mindennap elmulasztunk. 
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, 
– s valamit minden tettben elmulasztunk. 
Áldozódunk a szerelemben egy életen át, 
– s valamit minden csókban elmulasztunk.

Mert valami hiányzik minden ölelésből, 
– minden csókból hiányzik valami. 
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta, 
– minden szerelemből hiányzik valami. 
Hiába verekszünk érte halálig: – ha miénk is, 
– a boldogságból hiányzik valami.

Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel, 
– az életedből hiányzik valami. 
Hiába vágysz az emberi teljességre, 
– mert az emberből hiányzik valami. 
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben, 
– mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag, 
– a Mindenségből hiányzik valami. 
A Világból hiányzik a mi világunk, 
– a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár, 
– felőlünk hiányzik valami. 
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld, 
– talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból: 
– „Valahol! Valamikor! Valami!” 
Hitették a bölcsek, hitték a hívők, 
– mióta élünk, e hitetést hallani. 
De már reánk tört a tudás: – Valami nincs sehol! 
– s a mi dolgunk ezt bevallani, 
s keresni azt, amit már nem szabad 
senkinek elmulasztani.

Újra kell kezdeni mindent, 
– minden szót újra kimondani. 
Újra kezdeni minden ölelést, 
– minden szerelmet újra kibontani. 
Újra kezdeni minden művet és minden életet, 
– kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon, 
– megteremteni, ami nincs sehol, 
de itt van mindnyájunkban mégis, 
belőlünk sürgetve dalol, 
újra hiteti, hogy eljön 
valami, valamikor, valahol…


Vers forrása:
GABÓ karca


2016. december 24., szombat

Koltay Gergely: Egy csepp emberség



Karácsonyi jókívánság helyett, fogadjatok el egy verset :)
Kellemes Ünnepet kívánok kedves Olvasótársak!




Koltay Gergely: Egy csepp emberség
Ahol egy kisleány fut át a szivárvány alatt. 
Ahol az ifjak alkonyatkor szerelmet vallanak. 
Ahol az erdőben két öreg tölgy egymásnak bólogat. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol a szobrászvéső márványon magától szalad. 
Ahol felhők fölött a repülők egymásnak kacsintanak. 
Ahol a konyhában a kisgyereké a legjobb falat. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol a Királyok mindig igazat mondanak. 
Ahol gazdagok szegénynek kenyeret osztanak. 
Ahol az utolsó ölelésben őszinte a vigasz. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol megszűnik a világon a gyűlölet, s harag. 
Ahol egy akkord nyomán a falak végleg leomlanak. 
Ahol reggel a Rádiótól jókedvű lesz a nap. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol érezni, a kimondott szó nem röpke pillanat. 
Ahol az élet érték, s mögötte ezernyi áldozat. 
Ahol az orvos, a fizikus, a tanár szava, nem csupán panasz. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol a publikum, s a színész együtt várja a tavaszt. 
Ahol a költő tudja, a kő marad, s a víz szalad. 
Ahol utolsó esélyünk a kimondott gondolat. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol a kereskedő ajándékként könyveket ad. 
Ahol van még marék föld – s lesz, ki majd arat. 
Ahol nyelved, neved értik, ahol lehetsz önmagad. 
Ott még: egy csepp emberség maradt. 
Ahol a szeretet hídja hozzád vezet, soha le nem szakad. 
Ahol szavak szállnak az Égbe. Ahol a lélek szabad. 
Ahol mécsesek égnek a szellemért, ahol őszinték a szavak. 
Ott lesz a mi temetőnk, hol egy csepp emberség marad.




Vers forrása:
GABÓ karca

Képek innen:
This entry was posted in

2016. december 22., csütörtök

Decemberi Próféta



Pár hónappal ezelőtt ígértem nektek pár színes, szagos beszámolót az egyetemi életemről, aztán ez jól elmaradt, mert egyrészt időm se nagyon volt rá, másfelől meg egyre profibb, "könyvesblogszerűbb" a blog ;) habár ezért az egyénieskedő szókincsből nem nagyon hagytam alább 👽

Nos, a jó hír az, hogy három tantárgyból már van érdemjegyem a félévi öt közül, és januárban csak két szóbeli vár rám, 10-én és 27-én. A legnehezebb tananyag mindenképpen az osztályozáselmélet volt, 40 oldalnyi tankönyv + 30 oldal órai jegyzet (!). A ketteshez minimum 13 szó szerinti definíciót kellett bemagolni, az oktató az egyik tanszékvezető, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke... no para, mi? :D
Hármas lett, táncra tudtam volna perdülni a boldogságtól.

Ilyen boldogságos szépségek voltak a tankönyvben 😣 Könyvtárszakon semmi matek nincs, csak szolid halmazelmélet, mondjuk az legalább svéd könyvekről <3



Ezekhez a rémekhez képest a cédulagyártás (formai zh) meg a könyvtártan szóbeli nem is volt nehéz, mindkettő jeles lett. Persze nem maradtok sztori nélkül, azaz velem mindig történik valami...
Első sorban ülök - tudom, h stréber vagyok, a bétám, BT hetente elmondja 💕 -, nálam kezdte a tanárnő a dolgozatlapok kiosztását, Készen lettem elég hamar, átnéztem kétszer, kérdezi, hogy beadom-e. Beadtam, aztán kiderült, hogy hiányzik a második oldal, még három kérdéssel, azt is visszaadtam gyorsan. Kijavította, pipálgatott, a többiek meg hüledeztek a hátam mögött, mikor megkérdeztem, h kimehetek-e enni és akkor milyen jegyet is kaptam.
Szerintem nem volt nehéz, tény és való, hogy az elméletet meg a gyakorlatot is tudni kellett, de nem én voltam az egyetlen, aki 44 pontos zh-át írt a 46-ból  😅

Szóbelin meg pont azt húztam ki, amin már az fb-én is nyavalyogtam a többieknek, hogy az egy rizsa tétel, túl sok általánosítással, sőt amikor a csoporttársam előttem hárommal kihúzta, akkor is mondtam, hogy én azt nem akarom... jól bevuduztam magamnak.
(Könyvtári Stratégia a 2014-2020 korszak a tétel harmadik része, olvassátok, szenvedjetek ti is 😵)

Még két vizsga van hátra, január 10-én megint könyvtártan, ezúttal a Szabó Ervin Központi Könyvtárának vezetőjénél, akinél a kettes szint az 1997-es könyvtári törvény ismerete. Ide 11 tétel kell, 80 oldal lett a kinyomtatott ppt, oldalanként 4 diával :/
De ezt legalább már tudjuk, a könyvtörténetből még csak időpontunk van, január 27, ott még nem küldte a tanár úr a ppt-ket.... pedig van 20 beugró kérdés + 11 tétel ott is. Remélem, hogy tényleg eszébe jut még karácsony előtt az email 😡

Nem is azért mert tanulnék, hanem hogy lássam, h mennyi van, és be tudjam osztani a mennyiségeket. Általában egy hetet tanulok egy zh-ra/vizsgára, ez nem tudom, hogy sok vagy kevés; viszont nekem ahhoz mindig ki kell jegyzetelnem a tananyagot, plusz 3-5x át kell olvasnom, hogy biztosan, félelem, pánik nélkül menjek neki a megmérettetéseknek.

Két ünnep között majd hozom a 2017-es várólista csökkentős polcomat + egy rövid könyves taget is, de már előre:




Karácsonyra 24-én és 26-án pedig két verset kaptok majd, remélem tetszeni fognak :) 
Olvassatok és egyetek sokat, én is igyekszem kikapcsolódni, amennyire a három ördögfiókám engedi 😉