"Néha azok, akikről nem képzelünk semmit, tesznek olyasmit, ami mások számára elképzelhetetlen."
Hogy miért regéltem el ezt?
Mert bár én is két dolog miatt választottam múlt hónapban az 590 forintos akciós mozifilmek közül a Kódjátszmát, Benedict Cumberbatch NEM Alan Turing. Illetve most már, Andrew Hodges könyvét elolvasva tudom, hogy nem elég hiteles AT. (valójában AMT a monogramja, Alan Mathison Turing) A könyv, ami életrajzi kötet, 814 oldalasra kerekedett magyarul, ebből nagyjából kettőszázat passzíroztak bele a filmbe.
A legnagyobb baj nem is az, hogy meglehetősen hálivúdi lett az egész film, hanem hogy AT nem nézett ki sose ilyen jól, mint Benedict. Merthogy az ember kénytelen bevallani, állati jóképű, fenemód vonzó a pasas! :D
Film leírása:
A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing, aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését. A teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.
A Guardianból vettem AT valódi fényképét, illusztrálandó, hogy mi is a problémám Benedicttel. Mindketten az angol férfiak mintapéldányai, de míg Cumbercatch egy úriember, Turing ritkán járt öltönyben, csak a hivatalos képek kedvéért volt hajlandó kiöltözni. Egyáltalán: utálta a személye körüli felhajtásokat.
1912-ben született, második fiúgyermekként, apja Indiában volt tisztviselő. Saját maga tanult meg olvasni, nagyjából három hét alatt, a Reading without Tears című könyvből, öt évesen.A mozifilm három lényegi részbe sűríti AT életét: Sherborne-internátusban, Chistopher Morcom társaságában töltött időszak a régmúlt, az Enigma német rejtjelező gép kódjával foglalkozó rész a film főtörténete; illetve keretként az élete utolsó két évének legfontosabb mozzanatai, egy nyomozás ellene, majd a kényszer gyógykezelése. Én nem tudom, hogy a vásznat bámulva ki-mikor jött rá, ha nem ismerte AT életrajzát, hogy Christopher volt az első szerelme, de szerintem kitűnően játszottak a gyerekszínészek, rögtön meg lehetett érezni, hogy mi áll Alan barátsága mögött.
Az Enigma volt a másik ok, amiért ezt a filmet választottam, és bár ma már tudom, hogy jóval bonyolultabb probléma volt az egész, mint ahogy a vásznon ábrázolták, Sir Harry Hinsley, aki a brit titkosszolgálat hivatalos történésze volt, úgy becsülte, hogy Turing munkája Európában mintegy 2 évvel rövidítette le a második világháborút.
Híres dolgozata, On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem 1936-ban jelent meg, és bár Alan dolgozott kódfejtőként, tervezett sakkgépet, programokat, publikált a biomechanikában, elméleti matematikában, mesterséges intelligenciában is, ez az írás az összes számítógép elméleti alapja; a háború után AT elgondolásai alapján kezdték el építeni USÁ-ban és hazájában is az univerzális számológépeket, un. Turing-gépeket.
1945-ben megkapta háborús munkájáért az Order of the British Empire érdemrendet, 1951-ben pedig beválasztották a Royal Society tagjává, vagyis a Királyi Természettudományos Társaságba.
Aztán 1954-ben öngyilkos lett, mégpedig Andrew Hogdes szerint nem azért, amit a filmen suggalmaznak, nevezetesen, hogy homoszexuális volt, és kémiai kasztrációra ítélték. Angliában Turing életében a homoszexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, büntetendő cselekedet volt. 1952-ben Turing újdonsült partnere, Arnold Murray betörőket segített a matematikus házába. Turing ezért feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Turingot vád alá helyezték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött. Az ügy eredményeképpen a Government Communications Headquarters-nél (GCHQ) betöltött kódtörői állását elvesztette.
Ez az utolsó fejezet a könyvben gyomorforgató. "A homoszexualitását övező konfliktusok és zavar tükrözték azt a tényt, hogy a világ nem engedte meg a meleg férfiaknak, hogy 'hétköznapiak' legyenek, vagy 'hitelesek', hogy egyszerűen éljenek bajkeverés nélkül, hogy legyen magánéletük anélkül, hogy szembe kellene nézniük a nyilvánossággal." Habár Angliában még AT életében is az 1885-ös törvények voltak érvényben, amelyek alapján anno Oscar Wilde is börtönbe került, de a II. világháború után az USÁ-ból átáramlottak a Szövetséges elvek a homoszexuálisok meg- és elítélésével szemben. A hidegháború kitörésével, a CIA és az FBI megalakulása után, a rettegett McCarthy a kommunista veszély mellett a pervezeket óhajtotta legelőször kitiltani az állami tisztviselők közül, és amerikai elvárás volt, hogy a brit szövetséges is kövesse a seprűjük példáját. Alan neve elsők között került tiltólistára, mert túl sok háborús titkot tudott, járt az első amcsi számítógépet tervező gyárban, ő koordinálta a szövetségesek közti rejtjelezési munkát a háború alatt, Neumann János, az atombomba egyik agya állást is kínált neki.
Homoszexuálisként ketyegő bomba volt, zsarolható, befolyásolható elem, túl sok titok tudója, aki szórakozott professzorként csetlett botlott az életben, de akiről senki se hitte el a kémelhárításban, hogy hű tudna maradni a rendszerhez, ha egyszer választania kellene a magánélete és a munkája között. Egyesek úgy gondolják, hogy meggyilkolták őt, míg Hogdes hisz az öngyilkosságban, mert szerinte Alan Turing életének tanulmányozása nem mutatja meg számunkra, hogy a gödeli paradoxonok szempontjából az emberi intelligencia behatárolt-e vagy sem. Azt mutatja meg, hogyan akadályozza és pusztítja el az intelligenciát a környezete.
Értékelés:
Briliáns könyv volt, kifejező, jó nyelvezetű, látszik rajta az igen széleskörű, nagyon aprólékos munka, az hogy Hogdes 1977-1983-ig írta, de igen nehéz olvasmány volt. Főleg az elméleti matematikáról szóló részek felfoghatatlanok a halandó ember számára, mégis érdekfeszítő, izgalmas kötet volt, amivel meg kellett küzdeni, de mindenképpen megérte.
Gratulálok a két fordító Hölgynek, abszolút le a kalappal a munkájuk előtt!!
(és muszáj szidnom a magyar kiadót, mert kétszer szerepel ugyanaz a hat oldal fényképanyag, szóval nem is tudom, hogy lett volna még, több kép is, vagy csak nem volt elég gondos a szedés.)
Szívesen ajánlom, valószínűnek tartom, hogy én még egyszer legalább át fogom magam rágni rajta, úgy 5-10 éven belül.
Cikkhez forrásaim voltak:
1912-ben született, második fiúgyermekként, apja Indiában volt tisztviselő. Saját maga tanult meg olvasni, nagyjából három hét alatt, a Reading without Tears című könyvből, öt évesen.A mozifilm három lényegi részbe sűríti AT életét: Sherborne-internátusban, Chistopher Morcom társaságában töltött időszak a régmúlt, az Enigma német rejtjelező gép kódjával foglalkozó rész a film főtörténete; illetve keretként az élete utolsó két évének legfontosabb mozzanatai, egy nyomozás ellene, majd a kényszer gyógykezelése. Én nem tudom, hogy a vásznat bámulva ki-mikor jött rá, ha nem ismerte AT életrajzát, hogy Christopher volt az első szerelme, de szerintem kitűnően játszottak a gyerekszínészek, rögtön meg lehetett érezni, hogy mi áll Alan barátsága mögött.
Az Enigma volt a másik ok, amiért ezt a filmet választottam, és bár ma már tudom, hogy jóval bonyolultabb probléma volt az egész, mint ahogy a vásznon ábrázolták, Sir Harry Hinsley, aki a brit titkosszolgálat hivatalos történésze volt, úgy becsülte, hogy Turing munkája Európában mintegy 2 évvel rövidítette le a második világháborút.
Híres dolgozata, On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem 1936-ban jelent meg, és bár Alan dolgozott kódfejtőként, tervezett sakkgépet, programokat, publikált a biomechanikában, elméleti matematikában, mesterséges intelligenciában is, ez az írás az összes számítógép elméleti alapja; a háború után AT elgondolásai alapján kezdték el építeni USÁ-ban és hazájában is az univerzális számológépeket, un. Turing-gépeket.
1945-ben megkapta háborús munkájáért az Order of the British Empire érdemrendet, 1951-ben pedig beválasztották a Royal Society tagjává, vagyis a Királyi Természettudományos Társaságba.
Aztán 1954-ben öngyilkos lett, mégpedig Andrew Hogdes szerint nem azért, amit a filmen suggalmaznak, nevezetesen, hogy homoszexuális volt, és kémiai kasztrációra ítélték. Angliában Turing életében a homoszexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, büntetendő cselekedet volt. 1952-ben Turing újdonsült partnere, Arnold Murray betörőket segített a matematikus házába. Turing ezért feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Turingot vád alá helyezték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött. Az ügy eredményeképpen a Government Communications Headquarters-nél (GCHQ) betöltött kódtörői állását elvesztette.
Ez az utolsó fejezet a könyvben gyomorforgató. "A homoszexualitását övező konfliktusok és zavar tükrözték azt a tényt, hogy a világ nem engedte meg a meleg férfiaknak, hogy 'hétköznapiak' legyenek, vagy 'hitelesek', hogy egyszerűen éljenek bajkeverés nélkül, hogy legyen magánéletük anélkül, hogy szembe kellene nézniük a nyilvánossággal." Habár Angliában még AT életében is az 1885-ös törvények voltak érvényben, amelyek alapján anno Oscar Wilde is börtönbe került, de a II. világháború után az USÁ-ból átáramlottak a Szövetséges elvek a homoszexuálisok meg- és elítélésével szemben. A hidegháború kitörésével, a CIA és az FBI megalakulása után, a rettegett McCarthy a kommunista veszély mellett a pervezeket óhajtotta legelőször kitiltani az állami tisztviselők közül, és amerikai elvárás volt, hogy a brit szövetséges is kövesse a seprűjük példáját. Alan neve elsők között került tiltólistára, mert túl sok háborús titkot tudott, járt az első amcsi számítógépet tervező gyárban, ő koordinálta a szövetségesek közti rejtjelezési munkát a háború alatt, Neumann János, az atombomba egyik agya állást is kínált neki.
Homoszexuálisként ketyegő bomba volt, zsarolható, befolyásolható elem, túl sok titok tudója, aki szórakozott professzorként csetlett botlott az életben, de akiről senki se hitte el a kémelhárításban, hogy hű tudna maradni a rendszerhez, ha egyszer választania kellene a magánélete és a munkája között. Egyesek úgy gondolják, hogy meggyilkolták őt, míg Hogdes hisz az öngyilkosságban, mert szerinte Alan Turing életének tanulmányozása nem mutatja meg számunkra, hogy a gödeli paradoxonok szempontjából az emberi intelligencia behatárolt-e vagy sem. Azt mutatja meg, hogyan akadályozza és pusztítja el az intelligenciát a környezete.
Értékelés:
Briliáns könyv volt, kifejező, jó nyelvezetű, látszik rajta az igen széleskörű, nagyon aprólékos munka, az hogy Hogdes 1977-1983-ig írta, de igen nehéz olvasmány volt. Főleg az elméleti matematikáról szóló részek felfoghatatlanok a halandó ember számára, mégis érdekfeszítő, izgalmas kötet volt, amivel meg kellett küzdeni, de mindenképpen megérte.
Gratulálok a két fordító Hölgynek, abszolút le a kalappal a munkájuk előtt!!
(és muszáj szidnom a magyar kiadót, mert kétszer szerepel ugyanaz a hat oldal fényképanyag, szóval nem is tudom, hogy lett volna még, több kép is, vagy csak nem volt elég gondos a szedés.)
Szívesen ajánlom, valószínűnek tartom, hogy én még egyszer legalább át fogom magam rágni rajta, úgy 5-10 éven belül.
Cikkhez forrásaim voltak:
- magyar wiki: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alan_Turing
- angol wiki (jóval részletesebb, mint a magyar!!!): http://en.wikipedia.org/wiki/Alan_Turing
- könyv hivatalos oldala: http://www.turing.org.uk/book/
- Guardian és az IMDB, Port
- On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem:
http://www.cs.virginia.edu/~robins/Turing_Paper_1936.pdf
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!