Narniában jártam

Narnia egy kitalált világ neve, melyet C. S. Lewis alkotott. E világ az író hét részes gyermekeknek íródott fantasy regénysorozata, a Narnia Krónikái helyszíne. A világ az ott található Narnia országról kapta a nevét, ahol a legtöbb kötet játszódik.




A hétrészes fantasy regényfolyamot én ebben a sorrendben olvastam el:
  • The Magician's Nephew (1957); A varázsló unokaöccse 
  • The Lion, the Witch and the Wardrobe (1952); Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény 
  • The Horse and His Boy (1956); A ló és kis gazdája 
  • Prince Caspian (1953); Caspian herceg 
  • The Voyage of the Dawn Treader (1954); A Hajnalvándor útja 
  • The Silver Chair (1955); Az ezüst trón 
  • The Last Battle (1958); A végső ütközet
Az angol címek után szereplő évszámok a kötetek eredeti megjelenési sorrendje, tehát ott a második kötet volt az első, épp ahogy filmen megjelent.
Kicsit sok szereplője van a regénynek, vagy inkább azt mondanám, hogy vannak visszatérő szereplők, a négy király, a Pevensie testvérek: Peter, Susan, Edmund és Lucy. A legfiatalabb a legszerethetőbb karakter, ő jut el legelőször Narniába, azért is, mert akkor még csak 9 éves, mikor találkozik Tumnussal a faunnal, akivel rögtön barátságot köt.
A legfőbb gonosz Jadis, a Fehér Boszorkány, aki három ember által jut át Narniába, és aki maga már elpusztított egy egész világot, Charn-t, ahol született.
A jó, a teremtő erő, és ezzel egyesek szerint Jézus/Isten megszemélyesítője is, Aslan az oroszlán. Mindig akkor érkezik Narniába, ha végveszély fenyegeti az országot, és egyszer feláldozza magát Jadis keze által, csakhogy meg tudja menteni Edmund életét.



Direkt kerestem ilyen nagy képet Aslanról, hogy látható legyen a könyvben megírt mindennek fölötti bölcsesség, magasztosság, erő, ami sugárzik a tekintetéből.
Fanni osztályfőnöke, Viki néni mesélte, hogy nála napi egy Narnia könyv volt a penzum előző nyáron, és tényleg, simán el lehet olvasni őket huszonnégy óra alatt.
Nemcsak azért mert valódi gyerekregények, mesés szókinccsel, egyszerű, felnőttnek sablonos szerkezettel; hanem azért is, mert eléggé hasonlítanak egymásra a kötetek. Ez mondjuk már a negyedik-ötödik résznél idegesítő, de szerencsére akkor színre lépnek érdekes nem emberi szereplők, mint például Hős Cincz Vitéz, a bátor kisegér; vagy az én kedvencem, Borongány, a mocsári flanga.

"Jill hallotta, hogy Borongány ezt mondja a körülötte tülekedőknek: 
– Nem, nem, az én történetem várhat. Ami velem történt, az szóra sem érdemes. Inkább ti mondjátok, mi újság! És ne próbáljátok finoman beadagolni, mindent tudni akarok most azonnal! Elsüllyedt a király hajója? Leégett az egyik erdő? Ránk támadt az ellenség Calormenből? Esetleg sárkányokkal gyűlt meg a bajunk? 
De mindenki csak nevetett, és ezt mondogatta: 
-Tipikus flanga, nem igaz?"

Összességében azt tudnám mondani, mert kérdeztétek, többen is, hogy TETSZETT a Narnia Krónikája, el fogom még olvasni, talán valamelyik kisebb gyereknek meg is fogom venni, de messze nem tartom annyira kidolgozottnak, mint a Harry Pottert, és nem is mélyültem el benne annyira.
:)
Ellenben volt egy-két dolog, ami meglehetősen megfogta a fantáziámat, és ezek a következők:
  • A varázsló unokaöccsében nagyon tetszik, hogy Lewis mennyire kihangsúlyozza, hogy a gonosz szándékú emberek milyen könnyen egymásra tudnak találni (Jadis&Andrew bácsi).
    Ugyanebben a kötetben történik meg, hogy Digory egyetlen rossz döntése (megszólaltatja a harangot) felébreszti a gonoszt, és tettének hatása lesz más világokra is, konkrétan Narniára. (A pillangó effektus vagy dominó elv ilyen szép magyarázata ritka gyerekirodalomban!)
    Nagyon izgalmas alapötletnek tartom a világok közti átjárót, meg a két varázsgyűrű működését - és most direkt nem magyarázom el, tessék elolvasni! :P
  • A Hajnalvándor útjában van egy rész, mikor X. Caspian találkozik Ramandúval, aki régebben csillag volt, és most egy szigeten él. Ő meséli el a királynak, hogy már találkozott utazása során egy másik Földhöz 'kötözött' csillaggal, Coriakinnel, aki valamilyen egyéni hibából került le az égboltról. Na, ilyen ötletet én még nem olvastam, el is gondolkodtam azon, hogy vajon ki-miket vétkezhetett, hogy egy-egy darabka földfelszínen kellett vezekelnie; vajon mennyi ideig tart egy ilyen büntetés, és ugyan vajon ki volt a hatalom, aki lehozta a csillagokat az égről? Aslan? 
    Nekem mindentől függetlenül tetszett Eustace karaktere, igen, rohadtul idegesítő, viszont ötletes a megtérítése; és rendkívül jókat nevettem Lewis modern szülői nevelési elvekről szóló kritikus mondatain.
  • érdekes elgondolás az utolsó kötetben, Végső csatában, hogy a kentauroknak két gyomruk van, emberi + ló gyomor :D
    Nagyon keresztényi, tisztára isteni Teremtéstörténet Aslan új országa, a regényfolyam vége, valamint az ahogyan leírja, hogyan pusztul el a régi Narnia, hogyan jön el az Apokalipszis, a Végítélet.

Tehát azt tudom javasolni, hogy aki teheti, olvassa el a könyveket, és nézzen bele óvatosan a nagyobb ruhásszekrényekbe, bár ha fényt lát a másik oldalon, konkrétan egy lámpaoszlopot, oltári szerencséje van :)

Bejegyzéshez a következő oldalakról szereztem információkat:
Narnia wiki
Snitt
Magyar Narniawiki
moly
C. S. Lewis életrajza


Megjegyzések