Vasárnapi Próféta 18: Ez történt a héten




A Vasárnapi Próféta (vagy késés esetén a Hétvégi Próféta) egy hetente jelentkező rovat, amelyben a heti olvasmányaimat, molyos aktivitásomat és a bloggal kapcsolatos tevékenységeimet osztom meg :)
Afféle online napló, számadás és hálarebegés az Ég, valamint az Olvasók, Molytársak és Bloggerek felé. Néha előfordul majd benne egy-két személyes hír is, ezért a heti beszámoló, Vasárnapi Próféta és személyes címkék alatt keressétek.

A héten több örömhír is ért, abból az első, hogy a mellékelt képen látható Büszkeség és balítélet ismételt olvasásával teljesítettem a saját kihívásomat, és másodikként elolvastam a kihíváshoz csatolt hat Jane Austen könyvet.
http://moly.hu/kihivasok/jane-austen-konyvklub-2016
Végül szinte mindegyik könyvről készült vagy a blogon, vagy molyon értékelés, kivéve az Emmát, amit csak csillagoztam. Teljesen véletlenül rábukkantam egy másik Austen kihívásra is, oda három olvasást kellett vinni.
Ahogy hozzászólásban bevallottam, még mindig a Büszkeség és balítélet  a kedvencem, hatodszorra olvastam el, de még mindig képes vagyok izgulni rajta, a körmeim legnagyobb bánatára :)
Kedvenc JA hősnőm pedig Elinor Dashwood.

Nagyjából tíz napja megkérdeztem a molyon és a twitteren is, hogy milyen sorrendben olvassam el az előttem álló könyveket, és hát ugyebár Grecsó Krisztián Jelmezbálja elsöprő elsőbbséget kapott mindenkinél. Hát meglehetősen wow élmény, hogy egy nap alatt az értékelésem felkerült a harmadik helyre, innen is köszönöm a tizenkét csillagot!
Blogbejegyzés hosszan ITT olvasható.





Szépek ezek a régi, keményfedelű borítók, igaz?
Az első a már említett Austen klasszikus, de ez a másik is régi romantikus, Maupassant-tól Az asszony élete. 1974-es kiadású könyv, az Európa kiadó lájkolta is az Instán.
Habár ezt még nem fogom most elolvasni, de tartok egy Szerb Antal újraolvasást, A Pendragon legendát olvasom a kindle-ön, míg Bruno Bettelheim nagyon összetett és nagyon szakembereknek szóló könyvét, A mese bűvöletét normál könyv formátumban.

Szerb műve a Lumos könyvklubba kell, Bettelheim pedig még anno az Eltén volt kötelező irodalom. Akkor nem bírtam elolvasni, habár még csak a hatvanadik oldal tájékán járok, azt tudom mondani, hogy ehhez a könyvhöz érni kell agyilag, illetve nem árt, ha van ténylegesen gyerkőc otthon, tehát élettapasztalat.
Vannak bizonyos helyzetek, amiket hiába ír le a könyv a gyerekkori gondolkozásmódról, ha nem élte már át az olvasója - ugyanúgy csak másodkézből kapott információval kell beérnie, mint a gyereknek, a nem ő szintjén szóló magyarázatokkal.
Teljesen más dolog olvasni a pelenkázásról, mint egy hátközépig kakis gyereket tisztába tenni :)) ezzel a nagyon profán hasonlattal tudom legjobban megvilágítani, hogy mi a bajom a kötettel.









Könyvtárunk rendezésével jól haladok, már csak két polc van hátra, és szerencsére úgy néz ki, hogy mégsem lesz 2000 kötet, csak 1500. Ennek a nagylány örül a legjobban, már kérdezi, hogy mikor megyünk újra könyvtárba használt, kiselejtezett példányokat venni :)
Lassan de biztosan elolvasta az összes Meg Cabot kötetet, amit kapott; ebben az iramban hamarabb lesz száz könyves moly kitüntetése, mint nekem.

Hát az már biztos, hogy A mese bűvölete le fogja foglalni a jövő hetemet teljesen, csak újraolvasásokat fogok mellé bevállalni. Pl. a Micimackót ehhez a kihíváshoz, mert annyira édes plecsnije van, illetve valószínűleg mind az öt Marni Bates regényt, a Smith Gimi sorozatot + a hozzájuk kapcsolódó Rocksztárt kaptam karácsonyra tinisztorit.

De még az is lehet, hogy előbbre veszem a Harry Potter maratont, amit júliusra terveztem.
 :D 

Megjegyzések