A hét verse - Áprily Lajos: Nosztalgia


Áprily Lajos: Nosztalgia

Idegenül ver itt a szívem, 
sok itt a zaj, sok a sugár. 
Nagyon szeretnék visszamenni: 
a hallgatás barlangja vár.

Magányom sziklaboltozatja, 
sötét, sok-esztendős tanyám, 
ahol a vérem dobbanását 
tanútlan csendben hallanám.

Barlangtüzem ki nem világít, 
fájdalmam szirtbe zárt titok. 
Panaszaim sötétbe dermedt, 
alaktalan stalagmitok.

S a mély ha néha megmorajlik, 
hallgatom: künn a szél szalad – 
s a sorsom szent búvópatakja 
tompán zuhog a föld alatt.


Megjegyzések